Fejlesztő iskolai habilitációs tevékenységünk célja, feladata, a fejlesztés legfontosabb területei
Intézményünk az egész ország területéről érkező súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeknek, fiataloknak nyújt fejlesztési lehetőséget a fejlesztő iskolai oktatás keretein belül. Amennyiben a kaposvári vagy kistérségi gyermek fejlesztése intézményes keretek között nem oldható meg, a Tanulási Képességet és –vagy Országos Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján otthoni ellátás keretében egyéni fejlesztést is biztosíthatunk.
Tevékenységünk célja:
A gyerekek szükségletei és a helyi igények határozzák meg. Fontos számunkra az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legnagyobb önállóság feltételeinek megteremtése, melynek alapja a szociális, a kommunikációs és más kognitív készségek specifikus módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek habilitációs fejlesztése, a mindennapi gyakorlati készségek speciális módszerekkel való tanítása.
Kiemelt célunk, hogy a gyermekek képessé váljanak a család életébe való beilleszkedésre, elfogadják az általános emberi értékeket, felkészüljenek a felnőtt életre, megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak, elősegítve ezzel a társadalmi integrációjukat.
Nevelési céljaink elérésének érdekében alkalmazott módszerek, terápiák minden esetben igazodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, nyelvi szintjéhez, egyéni képességeihez és az adott szituációhoz.
Tevékenységünk feladata:
Az Oktatási Minisztérium által meghatározott Irányelvek útmutatásának megfelelően elkészített egyéni fejlesztési tervek alapján a sérült funkciók, fejlesztése, a gyermekek társadalmi beilleszkedésének segítése.A feladatok végzéséhez családias, nyugodt légkört teremtünk, melyben gyermekek és felnőttek egyaránt jól érzik magukat, amely a kölcsönös bizalmon, az egyéni sajátosságok figyelembevételén, a következetes, egymásra építő gyógypedagógiai munkán alapszik. Mindezek jól segítik a képességek kibontakozását, a hatékony fejlesztő munkát.
Az önismeret fejlesztése, az önállóság kialakítása, fejlesztése.
Az „együttélés” megtanulása. A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák tanítása a családi, iskolai és iskolán kívüli környezetben.
Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása.
A tanuló egyéni szükségleteinek és képességszintjének megfelelő szociális viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek tanítása, fejlesztése.
Speciális módszerek, terápiák alkalmazásával az egyre pontosabb észlelés, a verbális és nonverbális kommunikáció kialakítása, a gondolkodás, és az emlékezet fejlesztése.
A különböző szociális, kulturális környezetből fakadó hátrányok csökkentése, kompenzálása.Az alapszükségletek kielégítése, jó testi és lelki közérzet megteremtése.
A fejleszthetőség, és az önálló tevékenykedés feltételeként a biztonságérzet kialakítása.
A fejlesztés területei:
Kommunikáció és interakció fejlesztése (bazális, individuális, orientációs, totális, augmentatív, és alternatív kommunikáció)
A gyermekek bevonása a mindennapi gyakorlati tevékenységekbe
Tanulóinkat egyéni, kiscsoportos és csoportos formában foglalkoztatjuk. Programunk foglalkozási körén túl a következő ingyenes kiegészítő terápiás foglalkozásokat biztosítjuk heti rendszerességgel: logopédia, állatasszisztált terápiák (kutyás, lovas), zeneterápia, gyógytorna –DSGM-, masszázs, speciális vízi mozgásfejlesztés, konduktív fejlesztés, pszichoterápia.
A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának legfontosabb területei
A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének kiemelt területei a nevelés-oktatás folyamatában komplexen érvényesülnek.
A főbb fejlesztési területek céljainak, feladatainak meghatározása a tanulók egyéni sajátosságainak, az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően alakul.
A fejlesztés területei
1. Kommunikáció:
A másik ember megértése, az önkifejezés és az interakció fejlesztésének elősegítése.
Beszédre való odafigyelés, reagálás, kifejezőképesség és közlési képesség javítása, stabilizálása
Hallási figyelem fejlesztése, differenciálása
Beszéd megértése, verbális irányíthatóság kialakítása – saját névre való odafigyelés, egyszerű kérések teljesítése gesztussal, majd gesztus nélkül, szituációk, bonyolultabb kérések megértése
Egyszerű fogalmak alkalmazása szituációs játékban, igen-nem jelzés bővítése
Aktív szókincs fejlesztése, bővítése
Alapszókincs kialakítása főnevekkel
A gyermek aktivizálása, motiválása beszéddel, mondókákkal, énekkel, hangot adó eszközökkel, zenehallgatással
Hangszerek megszólaltatása, folyamatos ritmizálás
Feladataink:
A gyermek bármely megnyilvánulásának értelmes közlésként való értelmezése, és annak a testi kommunikáció eszközeivel való megválaszolása
A pedagógus és a gyermek közötti bizalmas, bensőséges kapcsolat kialakítása, a kommunikáció iránti igény felkeltése, erősítése
Fejlesztő ápolás-gondozás, a gyermekek szükségleteinek kommunikációval kísért kielégítése, a gondozási folyamatokban a pedagógiai és terápiás szempontok érvényesítése
Az elemi kapcsolatfelvétel formáinak kialakítása, a mindennapos rutinhelyzetekben való tájékozódás segítése, a választás lehetőségének felkínálása
A beszélt és írott kommunikációs formák elsajátításának előkészítése, a nyelvi kommunikáció bevonása a nevelés-oktatás folyamatába
Az alternatív és augmentatív kommunikációs lehetőségek feltárása, a kommunikációs eszköztár egyénre szabott kiválasztása.
A beszédfejlesztés a gyermek egész napi tevékenységében jelen van. Fejlesztése szorosan kapcsolódik a mentális képességek, a szocializáció, a mozgás és játék fejlesztéséhez. Feladataink megvalósításában nagy segítségünkre van az intenzív támogatott kommunikációs rendszer P.E.CS. és a babzsákos foglalkozások anyagának használata.
2. Mozgásnevelés:
A testséma kialakítása, a mozgás örömének átélése és az önálló cselekvés ösztönzése.
Céljaink:
Az alapmozgások kialakítása, korrigálása
Spontán mozgásfejlődés támogatása
Saját test megélésének elősegítése
Az utánzókészség fejlesztése
Az érző és mozgató funkciók, valamint ezek integrációjának sokoldalú fejlesztése
A szenzomotoros ismeretszerzési lehetőségek javítása
Mozgásos tapasztalatszerzésre építve az elemi mozgáskultúra kialakítása
Mozgásos sikerélményekre alapozva az önismeret fejlesztése, önbizalom növelése
Feladataink:
Testkép, testfogalom lateralitás kialakítása
A cselekvési biztonság, az alapvető mozgás- és feladatmegoldó képesség kialakítása
Az egyes érzékelési területek, és ezek összehangolt működésének fejlesztése különös tekintettel a tapintás-testérzet-egyensúlyérzékelés-vizuális összefüggésére
A vesztibuláris rendszer, mint integrációs tényező működésének korrigálása
A manipulációhoz szükséges mozdulatok és mozgások tanítása, gyakoroltatása – opponálás, megfogás, elengedés, felcsípés, felszedegetés, eltépés, tépegetés
A mozgástanítás elveinek betartása (szimmetria, korrekció, feszítés-lazítás, mozgások ritmizálása, elsődleges testi tapasztalatok, testi kontaktus és a terapeuta testének közvetítő szerepe)
Súlyos és halmozottan sérült gyermekeink nagy része idegrendszeri sérüléséből adódóan súlyos fokban mozgáskorlátozott, ezért a napi mozgásfejlesztést szükség szerint gyógytornász és konduktor is segíti egyéni terápiás foglalkozások keretében. Mozgásnevelésünk kiindulópontja a pozicionálás, a mindennapos tevékenységekhez szükséges helyes és biztonságos testhelyzetek kialakítása.
3. Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés:
Az önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükséglet kielégítés kultúrájának megismerése.
Céljaink:
A gyermek folyamatosan egyre nagyobb önállóságra tegyen szert az egyes tevékenységek végzése során.
Fejlesztő ápolás-gondozás
Verbális utasítások a beszédmegértés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztése
Testséma fejlesztés, tájékozódás a saját testen, a testrészek ruhadarabok viszonyának felismerése
Speciális szükségleteknek megfelelő komfortérzés kialakítása
Társadalmilag elfogadott viselkedési formák elsajátítása
Téri tájékozódás segítése.
A mindennapi élethez szükséges életvezetési ismeretek, készségek, háztartási ismeretek elsajátítása, alkalmazása
Feladataink:
A testi szükségletek kielégítése
Szobatisztaságra nevelés, toalett- tréning
Megfelelő táplálék biztosítása
Alapvető tisztálkodási szokások kialakítása (testi higiénia, testápolás)
Az egészséges életmód kialakítása
Öltözésben, vetkőzésben egyre nagyobb önállóság elérése
Étkezés tevékenységeiben való együttműködés kialakítása
Az étkezés optimális körülményeinek biztosítása
A gyermek hiányzó önkiszolgálási képességeinek kialakítása, készségszintre fejlesztése
Háztartási munkafolyamatok megismerése, az ezekben való gyakorlottság kialakítás
Az önellátás szintjének emelése kiemelt pedagógiai jelentőséggel bír, hiszen a személyi függőség, kiszolgáltatottság csökkentése hozzájárul a kommunikáció és a kognitív képességek fejlődéséhez. Az önkiszolgálás mindennapos tevékenységi forma.
Tanulóink a fokozatosság elvét követve folyamatos gyakorlással, utánzással és gesztussegítséggel sajátítják el az újabb ismereteket.
4. Érzelmi és szociális nevelés:
Az én pozitív megtapasztalása, megnyílás a közösség felé, a kommunikáció kulturált formáinak elsajátítása.
Céljaink:
Önismeret fejlesztése
Alkalmazkodást segítő viselkedésformák tanítása a szűkebb-tágabb környezetben
Személyiségfejlesztés
Feladataink:
A szűkebb és tágabb közösségi életben való részvétel
Az „én” és a „nem én” elkülönülése, a másik személy megtapasztalása
Emberi viszonyok kialakításának segítése
Különböző élethelyzetekre adott érzelmi reakciók gazdagítása
Szociális kapcsolatok megnyílásának támogatása
Kommunikáció közösségi formáinak ösztönzése, megtanulása, alkalmazása
A társadalom által elfogadott viselkedési formák tanítása
Az érzelmi-szociális nevelés az egyik legösszetettebb gyógypedagógiai feladatunk. A terület fejlesztése szoros kapcsolatban áll a kommunikációval, illetve a megismerő tevékenységek fejlődésével. Foglalkozásainkon fontos szerepe van a testi kontaktuson alapuló dallammal, ritmussal kísért érintéses játékoknak, tevékenységeknek (ölelés, cirógatás, ringatás, lovagoltatás).
5. Ember és természet. A dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése.
Az érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokbavétele
Céljaink:
Az érzékelés, észlelés fejlesztése
A szenzoros depriváció csökkentése, az ingerek értelmezésének, feldolgozásának elősegítése
A figyelem, megfigyelőkészség fejlesztése (azonosság- különbség, változás, hiány összehasonlítás)
Az emlékezet fejlesztése
Gondolkodás fejlesztése
Feladataink:
Érzékelés, észlelés fejlesztése a bazális terápia elemeivel
Különböző alakú tárgyakkal való manipulálás
Akusztikus figyelem fejlesztése hangszerekkel, különféle zörejekkel
Bazális stimuláció, minden érzékelési terület bevonásával:
szomatikus ingerlés
vesztibuláris ingerlés
vibratorikus ingerlés
akusztiko-vibratorikus ingerlés
orális ingerlés
akusztikus érzékelést fejlesztő feladatok
taktilis orientálódás
szaglási érzékelés
ízlelési érzékelés
vizuális érzékelés
Az idegrendszer működését serkentik az érzékszervi ingerlések, ezért a bazális stimulációt rendkívül fontosnak tartjuk ezeken a foglalkozásokon. Az ingernyújtás módját a gyermek differenciálóképessége és a fiziológiai fejlődésmenete határozza meg.
Tapasztalataink szerint a súlyos és halmozottan sérült gyermekek három alapterületen –szomatikus, vesztibuláris és vibratorikus érzékelés - közelíthetőek meg a legkönnyebben.
Ezekre építve fejlesztjük az akusztovibratorikus, akusztikus, orális, taktilis, szaglási, ízlelési és vizuális érzékelést. Fejlesztő szobánkban több helyen is kialakítottunk úgynevezett érzékelő terepet. Segítségükkel a gyerekek spontán- illetve irányított feladathelyzetben különböző formájú és tapintású anyagokkal ismerkednek meg. Az ingerek segítségével hatékonyabban és folyamatosabban biztosítjuk az érzékelés-észlelés fejlesztését.
6. Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés: az emberi lét esztétikai dimenziójának megtapasztalása és a kreatív tevékenységek ösztönzése
Céljaink:
A zenei, mozgásos, képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása
Közös játék megvalósításához szükséges szociális-kommunikációs, kognitív és motoros feltételek megteremtése
Felnőttkorban is használható szabadidős készségek tanítása
Zenei interakció segítségével a preverbális készségek fejlesztése
Feladataink:
Az emberi lét esztétikai dimenziójának megnyitása, az elemi művészeti tapasztalatok hozzáférhetővé tétele, ezek örömforrásként való megtapasztalásának segítése
A gyermek számára örömet nyújtó, állapotának, mentális és valós életkorának megfelelő szabadidős aktivitások kiválasztása
Testi közelség és testkontaktus elfogadásának tanítása
Megfelelő reakció mások kezdeményezésére
Az aktív cselekvés ösztönzése, elemi művészi tevékenységek végzése és a közös kreativitás élményének megtapasztalása
A sorrakerülés kivárása, a megszólítás, szerepcsere, társakra való odafigyelés, önkontroll, szabálytartó viselkedés kialakítása
A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének, mozgáskultúrájának fejlesztése
Foglalkozásainkon nagy hangsúlyt helyezünk a kézfunkció, manipuláció fejlesztésére, amelynek jelentősége a játéktevékenységen kívül az önkiszolgálás területén is megmutatkozik. Kiemelt szerepe van a játékra nevelésnek, mellyel az adekvát játékhasználatot tanítjuk, fejlesztjük a fantáziát és az elemi kreativitást.
A játékos tevékenységeken, játékszituációkon keresztül növeljük más foglalkozások eredményességét is, hiszen segítségükkel a gyermek megismeri, megtapasztalja az őt körülvevő világot.
A tanuló fejlődésének értékelése
A gyermekek saját egyéni fejlesztési tervek alapján kapják meg egész évben a komplex fejlesztésüket. Az egyéni fejlesztési tervek a pedagógiai program figyelembe vételével készülnek el. Minden év elején 8 heti megfigyelés után a gyerekeket, az S/PACK/1 szociális és személyi mérési teszt alapján felmérjük, és ez után állítjuk össze a különböző területeken belül az egyéni fejlesztési terveket. A méréseket félévkor és év végén megismételjük, így folyamat diagnosztikát folytatunk.
A gyermekek számára nincs minimum követelmény, mindig önmagához képest értékeljük a fejlődésüket.
Év közben folyamatosan szóban történik az értékelés a gyermekek és a szülők számára. Fél évkor írásban, saját szerkesztett táblázatban kidolgozott értékelési anyagot adunk a szülő számára a gyermek egyéni fejlesztési tervének megfelelően.
Év végén írásbeli értékelés, a hivatalos központilag kiadott értékelési lapon történik, ehhez csatoljuk az egyéni terápiák írásos beszámoló anyagát, melyeket a szülőn kívül elküldünk a szakértői bizottságnak is.